A mögöttünk hagyott évtizedekben a városi kutyatartás egyre népszerűbbé vált Magyarországon, melynek okait több helyen kell keresnünk. A kutya bizonyos értelemben egyfajta jó értelemben vett „pótlékká” vált, mindenekelőtt azoknak a gazdiknak a körében, akik a természet közelségét vagy nemes egyszerűséggel egy-egy elvesztett családtagot próbálják meg pótolni kedvenceik társaságával. Közülük minden bizonnyal sokan saját – illetve saját kutyájuk – kárán voltak kénytelenek megtanulni, hogy bizony nem minden kutyafajta alkalmas arra, hogy egy 30-50 négyzetméter közötti alapterülettel rendelkező lakásban éljen. Cikkünkben éppen ezért nemcsak sorra vettük a szobakutyák tartásának legfontosabb kritériumait, de ajánlunk is néhány olyan fajtát, amelyek viszonylag kevés mozgásigénnyel rendelkeznek, termetük kicsi és persze kiválóan érzik magukat rohanó világunk urbanizált közegeiben is.
Felelős gazdinak egyszerű a fajtaválasztás
Az elmúlt években több tudományos cikket is közzétettek, már, amelyek az európai kutyatartási kultúra változásával foglalkoznak. Utóbbi rengeteget változott a 21. század beköszöntével, hiszen a kutya házőrzőből társsá, sokak számára családtaggá lépett elő. Nem véletlen, hogy a magyar fővárosban 20 százalékon felül van a kutyatartók aránya. A kutyák szempontjából nézve ez annyiban jó, hogy sokkal közelebb kerülnek a gazdájukhoz, ám nem minden fajta alkalmas arra, hogy városi környezetben éljen, mert jellemzően kevés és korlátozott a lehetőség a szabad kutyafuttatásra, és nagy a népsűrűség. Ennek ellenére, ha föllapozzuk a szobakutyákat ismertető szakkönyveket, esetleg böngésszük a témával foglalkozó weblapokat, azt tapasztaljuk, hogy rengeteg olyan fajtával találkozunk, amelyek jól érzik magukat zárt környezetben. Sőt némi utána olvasás után az is egyértelművé válik, hogy a választás lényegében nagyon egyszerű, mert – kis túlzással azt mondhatjuk – igazából nem fajtafüggő, sőt megkockáztathatjuk, még csak nem is méretfüggő. Megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás biztosításával a legtöbb kutyafajta tartható lakásban. Utóbbi természetesen fordítottan is igaz: a kifejezetten lakásba ajánlott kutyafajták esetében sem spórolhatjuk meg kedvencünk egészségének és komfortérzetének megőrzése érdekében a mindennapos sétáltatást. A városok panellakásiban élők számára természetesen a kistestű kutyafajták jelentik a legideálisabb választást, de – mint fentebb említettük – ebben az esetben is fontos feltétel, hogy a kutya megkapja a számára szükséges napi mozgást.
A lehetőségeinket azért vegyük figyelembe!
Alapvetően tehát rengeteg kutyafajtának van helye a lakásban, az elsődleges szempont ellenben mindig az, hogy napi munkánk során, hétköznapjainkban mennyi időnk lesz a kutyára. Azoknak a kutyatulajdonosoknak, akik kifejezetten aktív életet élnek – például napi rendszerességgel mennek futni, vagy más hasonló sportot űznek – a fajtaválasztás tekintetében szinte határtalan lehetőségeik vannak. Ők például egy nagy mozgásigényű németjuhászt is tarthatnak a lakásban Abban az esetben ellenben, ha kevesebb időnk van, érdemes jó alaposan körbejárni a lehetőségeinket a fajtaválasztás tekintetében. Szakemberek szerint épp a mozgásigény tekintetében nem feltétlenül a kutya mérete a döntő tényező. Ugyanis például hiába kistestű egy terrier, ha egy kifejezetten élénk vérmérsékletű fajtáról van szó.
Lakásban tartott kutyánál az eb szőrzete sem mindegy!
Azzal nagy titkot nem árulunk el, hogy a tiszta lakás nem kizárólag, sőt talán nem is elsődlegesen esztétikai szempont, hanem egészségügyi kérdés is. Egy nagyszőrű vagy éppen szőrét hullató kutya nem kis feladat és kihívás elé állíthatja a gazdáját és akkor még a napi g elvégzett sétáltatásból adódó eső utáni saras mancsokról, nyálcsorgatásról még nem is beszéltünk. Lakáskutyák esetében nem elhanyagolható az sem, hogy mennyi gond van a szőrével. Jó ha tudjuk, hogy a kutyaszőr probléma kulcsa döntően a megelőzésben keresendő. Rendszeres fésüléssel valamennyi szobakutya fajtánál megelőzhetjük, hogy a már kihullott, de még mindig a kutya testén lévő szőrszálak a lakásban szóródjanak szét. A fentiekből adódik tehát, hogy egy nem vedlő vagy egy kifejezetten rövidszőrű fajta lehet a legjobb választás, és ha az előbb elmondottakat nem vesszük figyelembe még vedléskor ezek a fajták is komoly mennyiségű szőrt ott tudnak hagyni maga után. De egy hosszabb szőrű kutyával egy esős séta után is több gond van, mert nem elég egyszerűen csak áttörölni, a sár jobban beleragad az ujjai közé, és egyes fajtáknak mind a farka, mind a hasa meglehetősen koszos tud lenni ilyenkor.
Ezeket a fajtákat ne tartsuk lakásban!
A lakásban tartható kutyafajták közé az átlagosnál nagyobb mozgásigényű és nagy szabadságigényű fajtákat egyáltalán nem sorolhatjuk, legyen szó kaukázusi juhászkutyáról, a moszkvai őrkutyáról vagy éppen a kuvaszról. Ezek a kifejezetten szabadság- és mozgásszerető kutyafajták eleve nagytestű kutyafajtáknak számítanak, így már önmagában ebből adódóan sem túlzottan alkalmasak a lakásban tartása. Ezeknek a fajtáknak térre van szükségük, mert területőrzésre tenyésztették ki őket. Az pedig nem túl kellemes helyzet, amikor – és erre már volt több példa is – séta közben közvetlen környezetést a saját területének tekinti, és senkit nem enged be oda.
Íme, néhány városi tartásra alkalmas kutya!
Tacskó
A tacskók kétségtelenül az egyik legszeretetreméltóbb, játékos társasági szobakutyánk, melyek kifejezetten ideálisak lehetnek a legtöbb család számára, jóllehet, tacskót ott érdemes tartani kisgyermekes környezetben – mint általában – ahol van megfelelő felügyelet. A tacskó német eredetű rövid lábú, kistermetű munkavadászkutya, melynek három méret- és szőrváltozata ismert, illetve amelynek mozgásigénye moderált és rendkívül jól alkalmazkodik a legtöbb környezethez.
Francia bulldog
A francia bulldog kétségtelenül azok közé a kutyafajták közé tartozik, amelyeknek népszerűsége Magyarországon hosszú évek óta folyamatosan tapasztalható. Tavaly a francia bulldog az egyik legtöbbet törzskönyvezett fajta volt. Kedveltsége mindenekelőtt éppen arra vezethető vissza, hogy ez a fajta abszolút alkalmas a lakásban tartásra. Kistestű, emberszerető, és nincs nagy mozgásigénye. Nem árt tudnunk róla ezzel együtt, hogy a francia bulldog nemcsak röfög, de sokat szuszog és horkol is, ily módon nem feltétlenül érdemes erőltetni a fajtával az egy légtérben alvást. Közkedvelt szobakutyánk annak ellenére is, hogy a meglehetősen nyomott orr és a tömzsi test miatt bizony nem egy egészségügyi probléma merülhet fel a szóban forgó fajtánál. Utóbbi érdekében mindig csak ellenőrzött tenyésztőnél vásároljunk francia bulldog kölyköt.
Válaszolj